Szfaksz

A HAGYOMÁNYOK VÁROSA

Tunézia második legnagyobb városa, mely az ország olívaolaj központja is egyben, Tunisztól 270 km-re fekszik délkeletre. Szfax nem csak kikötő, hanem egy modern ipari és kereskedelmi központ is, ahol egyesül a modern élet a hagyományok tiszteletével. Az ezer éves város medinája a mai napig megőrizte egykori báját, a hangulatos terek és fedett árkádok között az iszlám építészet jellegzetes elemei köszönnek vissza. A városban sétálva érdemes felkeresni a helyi éttermeket, ahol a régió specialitásait kóstolhatjuk meg.

A modern városközpont éke a pergamenszínű erődfallal körülvett óváros. A Bab Diwan főkapun átlépve egy másik világ tárul elénk, a piacon állandó a nyüzsgés, a friss gyümölcsök illata keveredik az élénk színekkel és formákkal. A kávézók teraszáról pazar kilátás nyílik az óvárosi forgatagra. Térjünk be a piac közepén található 9. században épült Nagy Mecsetbe. Majd látogassunk el a Dar Jellouli Népművészeti Múzeumhoz, amely egy dúsgazdag kereskedőcsalád egykori rezidenciáján lett berendezve. A Jellouli villa remek példája a 17. századi tunéziai polgári építészetnek. A gyönyörűen kialakított galériás belső udvar, a csempével díszített falak és a mennyezeti festett fakazetták ámulatba ejtik a látogatót. A múzeum ókori ereklyéket is rejt, valamint korabeli viseleteket és ékszereket.

Kerkennah-szigetek, egy rejtett paradicsom

Kevesebb, mint egyórányi kompútra található Szfaxtól az exotikus szépségű  Kerkennah-szigetvilág. A sziget többek között arról is ismert, hogy a karthágói hadvezér, Hannibál megállt itt pihenni, amikor keleti száműzetésének helyszínére tartott. A Kerkennah-szigeteken úgy érezheti magát az ember, mintha fényévnyi távolságban lenne a mindennapoktól. Mivel a Kerkennah-szigeteken kevés szálloda van, így csendes kikapcsolódásra és nyugodt pihenésre számíthat az ide látogató. Apály idején a sziget egyik partszakaszán gyönyörű kagylókat gyűjthetünk emlékbe. Béreljünk egy apró vitorlást és élvezzük a csodás naplementét a vízen. Ilyenkor a türkizkék tenger ezernyi árnyalatban vibrál, míg a parti pálmafák lágyan lengedeznek a tengeri szellőben. A halászok ezen a vidéken még követik a hagyományokat, a sekély vizekben háromágú szigonnyal keresik a tengeri szivacsokat, a polipokat pedig agyagedények segítségével fogják ki. Látogassunk el a Borj el-Hissar erődhöz, melynek robusztus falai a spanyol, velencei és török hódításokra emlékeztetnek minket.

El Jem

Szfaxtól egyórányi autóútra találjuk a világ hatodik legnagyobb római amfiteátrumát, az El Jemet. Gordianus császár azért építette i. e. 240 körül, hogy gladiátorviadalokat rendezzen benne. A lenyűgöző félkörben emelkedő lépcsőzetes aréna 35 000 ember befogadására volt képes. A legenda szerint az építkezéshez a köveket elefántokkal vonszolták ide Mahdiából egy széles alagúton. Először Mohammed bej uralkodó ütött rést falain az 1695-ös lázadás idején. Majd 1974 és 1980 között a Bulbenkian Alapítvány teljesen felújította az arénát. Azóta népszerű látványosság és számtalan nemzetközi fesztivál helyszíne is egyben. Többek között itt forgatták a Gladiátor című film egyes jeleneteit és 1979-ben az UNESCO Világörökség részének nyilvánították.