Sidi Bou Said

Kapu afrikára

Romantikus, kék-fehérbe öltözött falu, ahonnan csodás kilátás nyílik a tuniszi öbölre, amelynek látványa megunhatatlan. Sidi Bou Said-nak különleges hangulata van. Szabad, kötetlen, laza atmoszféra lengi körül, amely írókat, festőket és muzsikusokat bájolt, bűvölt és csábított el a világ minden részéről. Látszólagos lassú tempója intenzív, szenvedélyes belső értékeket rejt. Szidi Bu Szaid ennek megfelelően spirituális központ is; a látogatónak át kell adnia magát az itt uralkodó légkörnek.

A város kimagasló hegyfok, a túlsó végén Karthágó kikötőjével. Az arab hódítások idején ez a hely ribat volt, azaz megerősített kolostor állt itt. A ma látható világítótornyot a ribat romjaira építették, innen kapta a nevét is: „Djebel manar” (a világítótorony hegye). A XIII. század elején egy Szidi Bu Szaidnak nevezett misztikus gondolkodó telepedett itt le Cap Carthage-nál, halála után pedig ő lett a falu védőszentje. A XVIII. században Djebel Manar lett a nemesi családok nyári tartózkodási helye. A falu mai nevét csak a XIX. században vette fel.

1912-ben Rodolphe d'Erlanger báró költözött ide, és célul tűzte ki, hogy megóvja a gazdag történelemmel rendelkező falut. 1915-ben elfogadták a hely megóvását szolgáló rendeletet. E rendelet révén a falu megőrizhette hagyományos jellegét. A macskaköves utcák, a fehér homlokzatok ma is hibátlanok, az ablakok mashrabiya rácsozattal díszítettek, az ajtókat pedig szegekből kialakított mintázat díszíti.

Amikor néha kinyílik egy-egy ajtó, bepillanthatunk a titkos kertekbe és az árnyas belső udvarokra. A Café des Nattes-ből jól megfigyelhetjük a jövés-menést. Ez a kávézó hatalmas lépcsőházával eredetileg a szomszédos mecset bejáratát képezte a XVIII. század elején. 

Továbbhaladva, a hegyoldalon feltűnik a Café Sidi Chabaâne, ahonnan fenséges kilátás nyílik a lenyűgöző tuniszi öbölre, és a Djebel Boukornine két csúcsára a másik oldalon. Az épület névadója, a misztikus, zeneiségéről és kifinomultságáról ismert költő zaouiája, azaz iskolája köré épült. Sok galéria és rengeteg üzlet található még itt, amelyek antikvitásokat és kézműves termékeket árulnak, pl. szőtteseket, bőrárut és az ezüstművesek remekeit.

Részt vehetünk egy maloufnak nevezett, a hagyományos tunéziai zenének szentelt koncerten, amely andalúziai eredetű, helyi hatásokkal keveredve. Erlanger báró otthonát, az Ennejma Ezzahra palotát megvásárolta a tunéziai állam, ami manapság múzeumként működik, és számos külföldi művész koncertjének ad otthont. Jelenleg az Arab és Mediterrán Zenei Központ működik még itt. A tunéziai hangszermúzeumban megtekinthető a pompás bútorzat és gyönyörű gyűjtemény kéziratokból, festményekből és szőnyegekből.

A magas, vörös-okkersárga szikla lábánál helyezkedik el Szidi Bu Szaid kikötője, kávéházakkal, éttermekkel és szállodákkal.

A közelben található Gammarth, egy elegáns üdülőváros, valamint La Marsa, egy tengerparti üdülőövezet, amely hosszan elnyúló, fehér homokos tengerparttal dicsekedhet. A híres Café Safsaf is ebben a városban található. Ez a kávézó egy régi nyilvános kút köré épült, ahonnan a vizet még mindig tevehajtású vízemelő kerék segítségével nyerik, amely fáradhatatlanul forog.